Szeretettel köszöntűnk a Magányos szívek klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Hogy elmúljon a magányod, vagy enyhüljön benned a magány fájdalma, és talán új ismeredséget szerezz, mert ez a közösség érted van!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magányos szívek klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntűnk a Magányos szívek klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Hogy elmúljon a magányod, vagy enyhüljön benned a magány fájdalma, és talán új ismeredséget szerezz, mert ez a közösség érted van!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magányos szívek klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntűnk a Magányos szívek klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Hogy elmúljon a magányod, vagy enyhüljön benned a magány fájdalma, és talán új ismeredséget szerezz, mert ez a közösség érted van!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magányos szívek klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntűnk a Magányos szívek klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Hogy elmúljon a magányod, vagy enyhüljön benned a magány fájdalma, és talán új ismeredséget szerezz, mert ez a közösség érted van!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magányos szívek klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát [Törölt felhasználó] indította 18 éve
bárki bármit
Hozzászólások eddig: 8
Knizner B. Sylvia üzente 15 éve
Kóczián Miklósné üzente 15 éve
Knizner B. Sylvia üzente 15 éve
Hogy mit? Valami szépre gondolok. Az az igazság, hogy az embernek meg kell találnia azt a valamit, ami boldoggá teszi. Meg kell találnia az utat. És ha ez megvan, onnantól sokkal könnyebben megy minden. A legfőbb dolog a pozitívum! Hiszen: "Olyan a világ, amilyennek látod!"
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Knizner B. Sylvia üzente 15 éve
Mondjuk ez érdekes, mert ha szomorú a zene, akkor én is szomorú leszek, ha vidám, engem is feldob. Szörnyű, hogy ennyire befolyásolható vagyok. Nem is hallgatok zenét mostanában.
Marsi Attila üzente 16 éve
Újabban...(?!?) szinte a "szokotnál is jobban" elképesztő módon szomjazom, szinte öntöm magamba a ZENÉT. S amikor hallgatom, valami elementáris megnyugvás és béke uralkodik el rajtam. Attól tartok a Zene - emberek millióinak az életét lehet és lehetne képes megmenteni, avagy "visszagyógyítani" a továbblépéshez... és ahhoz hogy képes legyen holnap is felébredni újra...!
Gál Ilona üzente 16 éve
Ó, de azért "Inkább mindig, mint soha - egyedül." (Móra Ferenc)
Az alkalmatlan társ - akár az általad felsoroltak bármelyike lehet ilyen - több szenvedést okoz, mint a magány. És persze én is lehetek alkalmatlan társa valakinek, és az is elviselhetetlen mindkettőnk számára. Valahol persze azért van egy olyan jin-jang, amelynek esetén csak arra kell törekednünk, hogy elfogadjuk a másikat olyannak amilyen, ne próbáljuk a magunk képére formálni (milyen utálatos is lenne, ha sikerülne! :-)), de ugyanezt vele is meg kell értetni verza. Ha lehet. Ha nem: kalap-kabát és el.
Marsi Attila üzente 16 éve
A Magány - egyik emberi sajátosságunk, lényegiségünk, és lét-paradoxonunk. Hiába társadalom, hiába család, hiába társ... hiába gyermek... A magány újra és újra előjön, és reánk-telepszik, elnyom.
Azt hittem ha majd - egy napon -feleségem lesz és gyermekeim, magányos többé, már sohasem lehetek. Sajnos csalódtam. Talán az élet, talán a "magyar élet", és mentalitás teszi... Talán eleve is "genetikusan kódolt... " Sokat, rengeteget gondolkodom rajta, és miértjein...
S ezért, olykor már meghalni is jobb volna tán... Ott aztán nem létezne magány... Vagy kitudja...? Nem de...?
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás