Magányos szívek klubja

Magányos szívek klubja hírei - 2009. december

S.B.K. - Ragyogó nap 2

14 éve | Knizner B. Sylvia | 0 hozzászólás

Amint elérkezett az idő, Helga hívott egy taxit, mert hát szerinte két ilyen csinos, ifjú hölgy nem mászkálhat az úton védtelenül. Akkor inkább azt a pénzt, amit ruhára költöttem volna, majd a taxisnak adjuk oda.
Így is lett. Amint megérkezett az autó, bezártam a lakást, és barátnőmmel karöltve beszálltunk a járműbe. Bár a kocsi nem volt éppen bizalomgerjesztő állapotú, mégis úgy éreztem, hogy az én kedvemet még ez sem lohaszthatja le. Hiszen egy olyan buliba vagyunk hivatalosak, ahová kevesen a mi köreinkből.

Tovább

S.B.K. - Ragyogó nap

14 éve | Knizner B. Sylvia | 0 hozzászólás

Milyen gyönyörű nap volt, mikor aznap felébredtem. Sosem felejtem el, ahogy kinyitottam a szememet, apró pillék játszadoztak az ágyam körül. Olyan volt, mint valami álom, pedig csak a takarómról szállt fel néhány icike-picike pihe. De már akkor, abban a percben éreztem, hogy valami történni fog, valami, ami csodás és lélegzetelállító.
Miután felöltöztem, és reggelizni mentem, még az étvágyam is szokatlanul jó volt. És utána a kakaó, felettébb jól esett.

Tovább

Boldog, békés ünnepet!

14 éve | Knizner B. Sylvia | 0 hozzászólás

Karácsonyi dal

Hóban ébred
Majd az ünnep
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi
Szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág.

Körbe nézel,
S látsz egy arcot,
Amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz,
Pár mosollyal,
Hogy a holnap más legyen.

Tovább

Merengés

14 éve | Knizner B. Sylvia | 1 hozzászólás

Behunyom szemem, elindulok

a képzeletnek mezején.

Jövőbe látó gondolatok

suhannak bennem szerteszét.

Gonddal telve elmerengek.

De félelmeimnek szava int:

Ne vigyen messze a remény,

mert ébredsz majd földi kínt!

Olyan jó lenne megélni azt,

mit fejemben látok én.

Az örök boldogság titkát,

Hitemre! Nem felejteném!

Utolsó hozzászólás

Szekeres Tibor üzente 14 éve

Igen
... félelmetes a magány . Az ember azt hinné , hogy a magány csendes ,
pedig nem az . Ülsz magadban , ő körülvesz , elborit és hallod a
hangjait . Egyre mélyebbre húz , hisz szavai megsebeznek , elrémitenek
- egyre inkább bátortalanná tesznek .
Tudod - érzed , hogy ki kéne
lépned a fényre , de visszariadsz , mert tudod , ott vár a rosszindulat
, az irigység és az újabb esélye annak - csak kihasználnak .
A
lelked súgja , hogy ki kéne nyújtanod a kezed , de nem tudod , vagy
nincs kinek . Ha mégis van , nem teszed . Nem akarod a magad
keserűségével nyomasztani , mert beleszakadna a szived ha belenézve a
szemébe a szánalmat látnád .
Mert nem arra vágysz , - nem sokra - mosolyra , szenvedélyre .
Arra , hogy fontos légy valakinek .
"Álltál -e már magadra hagyva , messze ,
Isten s egy jó sziv nélkül puszta szélben ,
ádáz sorsod kezétől megsebezve ,
s a dúlt kint büszke csendben hordva mélyen ?"

A magány gyógyítható

14 éve | Knizner B. Sylvia | 4 hozzászólás

A magány gyógyítható!

Ha úgy érzed eleged van, nem bírod tovább a magányt... Ha a szíved belefacsarodik ha egy szerelmes párt látsz... Ha azt hiszed, hogy te már sosem leszel boldog.... Akkor gyere és írd ki magadból!

Ha már átérezted az egyedüllét fájdalmát, de most boldog vagy... ha már tudod milyen magadban lenni esténként, de most van melletted valaki.... Gyere és segíts másoknak, hogy ők is megtalálják a boldogságot!